2014. október 6., hétfő

Idegesítő szokások

Hello!

Hetek óta nagyjából csak a neten szörfölgettem és azon töprengtem jó lenne már valamit írni nektek. Pár perce meg is találtam a témám!

Jól láthattátok a címben is, idegesítő szokásokról fogunk diskurálni.

Egyébként rá is kerestem hasonló példa tárakra, ezért azokból is szemezgetek és elmondom, hogy az adott pont engem mennyiben zavar avagy nem zavar. Természetesen mindet azokkal az ismerősökkel, emberekkel kapcsolatban viszonyítom, akik velem érintkeznek/tek.

Első helyen a saját tányérunkból vagy poharunkból/üvegünkből más akar csipegetni/inni. Olyan még soha nem fordult elő velem, hogy emiatt mérges lettem volna. Sőt a saját inni valómmal rendszeresen megkínálom a barátaim ha úgy adódik. Van olyan, hogy ugyanabból a tartóból akár 5-en iszunk. Szerintem nincs ebben semmi rossz, hiszen nem köpköd senki bele... Ételen nem sokszor kell osztoznom, de volt olyan mikor pl. egy munkatársam "lopott" a sült krumplimból. Csak nevettünk rajta.

Második helyen a valaki más használja a fog- illetve hajkefémet. No ezzel már kicsit más a helyzet. A vicc az, hogy előbb adnám kölcsön az előbbit. Bár eddig fogkefén még csak egy emberrel osztoztam nagy ritkán így ebben az ügyben sok nyilatkozni valóm nincs. Nyilván akivel napi szinten csókolózol, nem pont a fogkefédet fogod tőle sajnálni, szerintem.

Mivel dolgoztam étteremben így mint eladót (de mikor vásárolok akkor is) nagyon zavar, hogy a még nem kifizetett árut eszik/isszák. Volt olyan vásárló, hogy mire odaértem vele a kasszához, egy zacskó csipszet már elmajszolt plusz megivott vagy két deci kólát. Idegesít hihetetlen mód.

Gügyögés. Ha babának ha kis állatnak sétáltatás közben, szerintem annyira fölösleges. A gyerek nem hülye csak kicsi, az állat pedig ha megérti is amit mondasz, akkor normál alap hangot üssetek meg vele.

Színház. Utóbbi időben nagyon-nagyon (mondom nagyon) sok színházi darabhoz is húz a szívem és ennek következtében különböző színészek/színésznők oldalait is böngészem. Egyik legidegesítőbb, amikor egy gyönyörű dalt énekelnek és van az a bizonyos utolsó hang, ami a lelkedig hatol de te nem tudod kiélvezni, mert szanaszét füttyögik-tapsolják-ujjongják...
Másik ide kapcsolódó témám a színházi evés-ivás. Az hagyján, hogy a moziba halálra idegesíted a körülötted ülőket a zacskó csörgéssel és ropogtatással (csámcsogásról ne is beszéljünk) de hogy egy élő eseményen elkezdesz tepertőt majszolgatni, hát túl megy minden határon. Az ivásra még azt mondom, legyen. Azért egy két-három órás darabot én sem biztos végig tudnék ülni kényelmesen száraz torokkal. Viszont akkor a szívószál tabu!!!

Egyelőre ennyi jutott eszembe, folyt. köv. ha felfedezek még dolgokat.


Nincsenek megjegyzések: