Második nap

Másnap hétkor keltünk is hogy a gyerekeket elvigyük vele suliba. Elsőre igen bonyolultnak tűnt az út, mindenütt szinte ugyanolyan utcák, arra gondoltunk mi ezt sosem fogjuk megjegyezni,pedig nagyon figyeltük az útvonalat. Suli után elmentünk a Teso-ba vásárolni némi ennivalót, hogy mi is főzhessünk. Hát az a Tesco nem az otthoni Tesco:). Még nagyon enyhén fogalmazva is a többszöröse mind nagyságban mind árukínálatban az otthoninak. Rengeteg polc, ameddig a szem ellát és tovább. Tényleg óriási kínálat. Elmentünk a kenyeres pult mellett, és nem túlzok, ha azt mondom, a 20. fajta kenyér megszámlálása után úgy voltam vele, felesleges folytatni, mert beleöregszem :). Vettünk mi is magunknak tusfürdőt meg samponokat, és nem fizettünk többet mint otthon, node ha azt vesszük, hogy az angolok fizetése 960 fontról indul és 10 fontot költöttünk egy havi adagra, észrevehető a különbség. Ami meg a másik, hogy nagyon sok az akciós termék, 1-et fizet 2-őt vihet vagy féláras.
Fizettünk a pénztárnál, és kifelé menet még tankoltunk is. Aztán átmentünk egy műszaki boltba, hogy átalakítót szerezzünk a konnektorhoz, mert nekünk ugye a gépeink kettő pontos dugóval működnek, az ővék viszont hármassal. Találtunk is: 10,99 fontot fizettünk. Aztán Bella megmutatott nekünk egy olyan bevásárló utcát, ahol mindent megtalálunk. Bementünk a vodafone boltba, és be is szereztem magamnak egy sim-kártyát. Free Bee get international a neve, ami azért jó, mert ha feltöltjük 10 fonttal akkor 60 perc INGYENES nemzetközi hívást bonyolíthatsz le pluszba. Aztán volt időnk egy kicsit sétálni az utcán, láttunk ruhás boltot, zacit, éttermeket, McDonalds-ot, és volt ott még egy érdekesség. Olyan bolt, mint otthon a százforintos,annyi különbséggel, hogyha oda bemész, tényleg minden egy fontba kerül, nem úgy mint hazai társánál, ahol ezerig is felmegy az ár.
Mindezek után hazaértünk újra. Kicsit beszélgettünk még, aztán Viktor elkezdte kigazolni a kertet, én pedig takarítani a két emeleti fürdőt. El is voltunk úgy négy órán át, aztán megéheztünk. Csináltam egy-egy szendvicset, és utána még visszamentünk tevékenykedni a gyerekek érkezéséig.
Megjött a gyerekek apukája, neki is bemutatkoztunk, aztán Viktor elvitte Bellát a vasútállomásra, mert a hétvégét London-ban kellett töltenie. Nagyjából véget is ért a nap.