Hamarosan újra itt a hétvége. Van már programotok? Az időjárás előre láthatólag kedvező lesz :)
Mai témámban elmesélem nektek, miért is örülök magamnak és a végre megtalált elszántságomnak.
Történetem ma reggel kezdődött. Úgy döntöttem olyan felsőt veszek fel, ami utoljára két hónapja volt rajtam. Meglepetésemre jobban éreztem magam benne most. Nem domborodott, ráncolódott az anyag úgy mint akkor. Mondom mi a szösz?! Nagy hevesen rá is álltam a mérlegre és öt kilóval kevesebbet mutatott. Végre!
Tudjátok milyen érzés, mikor elhatározol valamit és kitartasz mellette akkor is ha úgy gondolod, áh úgy se? Na én most itt tartok és boldog vagyok.
Annyi fogyó kúrát próbáltam már, de egyik sem bizonyult eredményesnek. Vagy nem használt vagy én nem bírtam hosszú távon, de úgy néz ki meg van a hatásos kombó.
Néha mikor egy-egy tíz éves képemmel találkozom elgondolkodom, hogy miért is lehetetlenítettem el magam. Hiszen milyen jól néztem ki rajtuk! Akkor éreztem magam olyannak, amilyen most vagyok. Jó persze nőiesedtem is, de most tisztult csak ki az énképem.
Azt mondják változtatni sosem késő és ez most az én időm. Odafigyelek miből mennyit eszek, nem iszok cukros löttyöket (kedvencem a gyömbéres-citromos víz) viszont a mozgással csínján kell bánnom, mert 4 éve is úgy végeztem, hogy egy zoknit nem tudtam a lábamra húzni és elektroterápiás kezelés meg gyógytorna lett belőle. Szóval ha ez a félsz nem lenne bennem talán gyorsabban haladnék, ugyan akkor nem szeretnék megint fájdalom csillapítókon élni.
Ha valaki hasonló cipőben jár ez most neki szól. Ne add fel. Igen is sikerülni fog és nem az számít mennyi idő alatt. Ez a te életed, éld úgy, hogy legyen mitől boldognak érezned magad!
Elszántság, odafigyelés, kitartás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése